July 2011
5 posts
3 tags
A töklevet nem szeretem, de... [folyamatban]
Rory: *vár, tiszta ideg*
Ric: *belép az ajtón, körbepillant, majd meglátja a lányt, vesz egy mély levegőt, és ödasétál* Öhm… Hali!
Rory: *hülyén érzi magát, hogy korábban ideért* Szi… Szia! *lesüti a szemét*
Ric: *látja a lányon, hogy zavarban van, amit annak tud be, hogy valami baj van a megjelenésével* Rendeltél már? *lesüti tekintetét, leül, nem tudja mit kérdezzen*
Rory: Ööö… nem… gondoltam megvárlak. Vagy te nem kérsz semmit? *itallap széléve játszik*
Ric: Akkor… *int a pincérnek, böngészi a másik itallapot* Te mit szeretnél rendelni? *összemosódnak a szem előtt a betűk*
Rory: Ööö… *habozik* A robbanó cukros eperturmix jól hangzik. Vagy van valami javaslatod?
Ric: *próbál kiolvasni valamit az itallapból. végre sikerül, ki is mondja* Sütötöklé! *nem is szereti…*
Rory: *majdnem fintorog* Ohh, az is finom! De azt hiszem maradok az eperturmixnál.
Ric: *most már nem vonhatja vissza* Hát igen, az eperturmix sem rossz, de én maradok ennél!
Pincér: *megérkezik*
Ric: Egy sütötöklé és egy robbanó cukros eperturmix *hadarja szomorkásan*
Rory: *csodálja, hogy Ric mennyire a helyzet magaslatán áll* Találkoztál valaki ismerőssel ide felé jövet?
Ric: Ismerőssel? Hát… láttam az egyik tanárt, de nem köszönt vissza… *máskor jobban komunikál…*
Rory: Kit?
Ric: Hát ah… azt a… mugliismeret tanárnőt!
Rory: Aha! Őt nem nagyon ismerem, nem tanulok Mugliismeretet. Te felvetted? Milyen? Érdekes? *elcsendesedik, hogy túl sokat kérdezett*
Ric: Igen, felvettem, tavaly még le akartam adni, de anya meggyőzött, hogy még jól jöhet… És neked melyik a kedvenc tantárgyad? *fejét veri a falba, maiért hagyta elmérgesedni a suli témát…*
Rory: A bűbájtan és az átváltoztatástan. Szeretem látni, hogy annak, amit megtanultam van valami eredménye. De hát ezekkel sokra nem mehetek… Így kénytelen vagyok szeretni a gyógynövénytant és a bájitaltan. Tudod, a Mandragórához.. *füle mögé tűri a hajtincsét* És te? Hova tovább?
Ric: *bólogat* Aurornak, azt hiszem… Bár ahhoz nem tudom, elegendőek lesznek-e az eredményeim, ha nem jön össze, majd az lesz, amit anyáék akarnak *elhúzza a száját*
Rory: Mit akarnak a szüleid? *ahh, túl személyeskedő!*
Ric: Hogy a Minisztériumnak dolgozzak, gondolom, hogy közel legyek apához. *kényelmetlenül érzi magát, de azért hozzáfűz egy mosolyt*
Rory: *visszamosolyog, majd elmerül az itallapban*
Kínos csend: *beáll*
Pincér: *jön*
Ric: Köszönjük! *fintor*
Rory: *elmerül az italában, hogy ne kelljen beszélnie*
Ric: *szenved a sajátjával* Hát ez fantasztikus…
Rory: *majdnem belefullad a turmixba, úgy siet* Hemlhiszemmm *hümmög, nyammog, köhögni kezd*
Ric: *nem bír többet inni*
Rory: *majdnem megfullad* Öh… elnézést *hebegi, majd irány a mosdó*
Ric: Nyugodtan, nem futok sehova… *halovány mosoly*
Rory: *megmosakszik* Jól van Rory! Nyugodj meg! Szuszá! Ez csak egy srác! Nem… ez nem csak egy srác… ő Ric! Jajj Merlinre! *megrázza magát, mosolyogva kimegy*
Ric: *közben az egyik virágra öntötte az italát* Nagyon… friss vagy!
Rory: Öö… Köszönöm, azt hiszem. Ó! Te meg nagyon szomjas lehettél *az üres pohárra bök, visszaül*
Ric: hát igen, nem akartam előtted mohónak tűnni… *bámul a pohára*
Rory: Hát, én még el leszek az enyémmel… De ha sietsz, akkor igazán nem akarlak feltartani *köröket rajzol a szívószállal*
Ric: Nem, dehogy, nem sietek én sehová sem! *hevesen ellenkezik* Szép az idő, alkalmas egy sétához, majd ha gondolod, ha itt végeztünk, sétálhatunk egyet.
Rory: Sétáljunk! *eltolja a félig megivott italát*
Ric: Rendben, csak előtte fizetek! *mosolyog, majd int a pincérnek, előkeresi a tárcáját*
Rory: De hát csak a felét ittam meg! Nem engedhetem, hogy kifizesd *megragadja a karját, hogy visszatartsa*
Ric: Akkor idd meg gyorsan, ha szeretnél még… *hebeg-habog*
Rory: Ohh, mégis sietsz? De nem, nem szeretném… *rázza a fejét, kezét nem ereszti*
Ric: Ha nem szeretnéd, akkor meg kifizetem és mehetünk is, nem egy méregdrága gyémánt ez csak eperturmix *vigyorog*
Rory: Miért, méregdrága gyémántot nem vennél nekem? *vigyorog*
Ric: Nem sietek, csak el innen, sosem volt szimpatikus nekem ez a hely *vállat von* Hát, ha ott tartanánk, akár még azt is… *visszamosolyog*
Rory: *elengedi a karját* Egyébként pedig te ajánlottad ezt a helyet… *vigyorog*
Ric: Hát, a lányok szokták szeretni, és hát ha nem keverem nagyon a bioszt, én fiú vagyok.
Rory: Ohh, az én kedvemért hoztál ide? Ez… kedves *megint zavarba jön*
Ric: Hát… természetesen… És ugyan, a minimum, ha már többet nem tudtam ma tenni * vállat von*
Pincér: *megérkezik*
Ric: *elveszi a számlát*
Rory: De, tényleg szívesen kifizetem a sajátomat! Nem akarlak kihasználni, vagy ilyesmi!
Ric: Most hülyéskedsz? *bambán vigyorog, fizet*
Rory: *közben ügyetlenkedve felveszi a kabátját*
Ric: Indulhatunk? *nyújtja a karját belekarolásra*
Rory: Persze, menjünk *belekarol, kimennek*
Ric: Tartozom egy vallomással *lesüti a szemét*
Rory: I-i-igen? *remeg a hangja*
Ric: *torkot köszörül* Nem is szeretem a sütőtöklevet… *nem volt elég bátor*
Rory: Ohh… *csalódott* Hát.. én se szeretem..
Ric: A sütőtöklevet nem kedvelem, de…. *nyel egyet* Téged igen *mosolyog*
Rory: *megtorpan* T-t-tényleg? *csillog a szeme, arcán hatalmas mosoly*
Ric: Tényleg, különben nem mondanám… *tovább mosolyog*
Rory: Ez… remek! *hangja hangosabb, élénkebb, örömmel teli* Én is kedvellek téged.
Ric: K-k-komoly? Ennek örülök *elmosolyodik, elkapja a tekintetét*
Rory: Ok-ké… *elbizonytalanodik*
Ric: Hm…
Rory: Hogy érted, hogy hm? *felvonja a szemöldökét*
Ric: Csak egyszerű hmm volt *elkapja a fejét*
Rory: Oh… *valamit tuti elrontott*
Ric: Hogy érted, hogy oh? *felvonja a szemöldökét*
Rory: Csak úgy, hogy oh. Mint aki felfogta, amit mondanak neki *hajával játszik*
Ric: Oh… *valamit elszúrhatott…*
Rory: Hmm… Jó az idei kviddics szezon, nem? *szenved*
Ric: De, bizony jó! Idén tuti miénk a kupa! *belelkesedik*
Rory: Vagy a miénk… Bár nagyobb lenne az esélyünk, ha Chal nem lenne vak és normális csapatot állítana össze. A hajtóink nem túl jók *fintorog*
Ric: Nincs baj a Chal gyerekkel, James egyik legjobb haverja, szóval jóarc lehet! Bár még mindig biztosan állítom, hogy idén mindent viszünk…
Rory: Jóarc.. persze… A Wood lányokat bevette terelőnek, de engem nem volt hajlandó hajtónak… *duzzog*
Ric: Talán nem feleltél meg a… Izé, biztos tényleg nem olyan jóarc! *vigyorog*
Rory: *oldalába bokszol* Kap…. *elharapja* Jobb vagyok, mint azok a seprű bohócok!
Ric: Mondd csak ki nyugodtan, Rory *röhög* Hát, tény, hogy a Wood lányok nem nagyon értenek a dolgokhoz, de ha helyetted őket vette be, azon gondolkozom, te milyen lehetsz *szemtelen vigyor*
Rory: Most már tényleg Kapd be! *ha már így felkérték rá… vigyorog*
Ric: Olyan utasításokkal ne dobálózz, aminek a végrehajtása biológiai nehézségekbe ütközik *nagyon bölcs*
Rory: Cöh! *elfordul*
.
.
Játszotta: Nia&Lory
3 tags
Nina, már ha ez a valódi neve
Nina: *ül a kanapén egy vastag könyvvel. Tanul, egy pohár hideg teát iszik közben*
James: Jel… micsoda? ne már öreghölgy, én vagyok a leghírhedtebb Griffendéles! Engedjen már be!
Kövér Dáma: Jelszó nélkül sehova.
James: Merlin tudja mi a jelszó! Bár, ha Longbottomról van szó, akkor Varangydudva *röhög*
Kövér Dáma: Helyes *beengedi*
James: Köszönöm alásan! *beesik a portré lyukon*
Nina: *felnéz a zajra* James? *fejét oldalra döntve figyel* Hallottam már erről az állapotodról, de nem gondoltam volna, hogy szemtanúja is leszek neki *feláll, elindul felé* Nem törött el semmid sem?
James: Fáj… a… hasam… a… röhögéstől *fetreng a földön* Neked nem, Louis? Dylant nem láttad?
Nina: *segít neki felállni* Abban biztos vagyok, hogy sokat röhögtél. Én, mint Louis? Nem is hasonlítok rá. Te tényleg nagyon ki vagy ütve. És nem láttam Dylant, azt hittem ilyenkor együtt szoktatok lenni.
James: Ki vagy, ha nem Louis? *bandzsít* Persze, persze, de most valahol elhagyhattuk a kis pöcsöst. Meg gondolom akkor Louist is elhagytam. Vagy ők engem… Hol vagyok?
Nina: Nin vagyok… Hát remélem ők nem olyna állapotban vannak, mint te, valahol a kastélyban kóborolva. A klubhelységben vagyunk, még szerencse, hogy ide keveredtél, nem valamelyik tanárhoz. Na, gyere, ülj inkább a kanapéra.
Jame: Ni… na… oh, Ninácska! Nem kéne már aludnod? Késő van, már egy ilyen kislánynak, nem? *melléül* Aúh!
Nina: még ilyenkor is Ninácska? Jajj, ez már megmarad nekem… Mikor veszed már észre, hogy már nem vagyok kislány? És éppen tanultam, mikor beestél. Óh, istenem *segít Jamesnek felülni*
James: Jajj, túl hosszúak a mondatok! *leül a kanapéra*
Nina: Bocsi, én, aki normális állapotban vagyok, nem érzem őket hosszúnak *leül mellé*
James: *fejét hátradönti* Wow! Itt minden piros és arany! Aranyos… ha-ha!
Nina: Hát, mivel a Griffendéles klubhelység, ez nem is meglepő. Nem kérsz inni?
James: Éééééééééés…. mit tanultál? SVK-t? Akarod, hogy gyakoroljunk? Tök jó vagyok belőle! *kutat a pálcája után*
Nina: Az nekem is megy. Bájitaltan könyvet olvastam *leállítja Jamest* Nem kell elővveni a pálcát. Most jobb, ha nem jut a kezedbe.
James: Bájitaltan! Remek! Az is megy ám, nekem minden megy… De hol az üst? Üst nélkül nehéz *kutat*
Nina: Minek üst az olvasáshoz? Nem próbálom őket még, bár majd az is eljön. *végig néz Jamesen* Nyugi, már nem kell hiperaktívnak lenni. Mikor kezd el múlni a hatás?
James: Váá, úgy uncsi. Itt nincs semmi izgalom… Minek jöttem ide? *fejét Nina vállára dönti* Ohh, kemény a vállad *fintorog*
Nina: Még panaszkodj is. Nem párna vagyok, ha nem vetted volna észre. De lehet most annak látsz. Minek jöttél ide? Hát biztos megérezted, hogy itt vagyok és engem akartál látni. Így fura, mert először látlak így. Lehet nem is kéne egy kis Mámor.
James: Mámor? Milyen mámor? Miről beszélsz? Én nem tudok semmiféle Mámorról, és bárki, aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik! Nem használok Merlin Mámort és még véletlenül se birtoklom *mentegetőzik*
Nina: Úgy nézek én ki, mint egy tanár vagy egy felnőtt? *vigyorog *
James: *pozíció után kutat, végül elfekszik a kanapén, beerőszakolva a fejét Nina ölébe* Na, így jó! Csak figyelj rá, hogy ne aludjak el, mert különben te is itt maradsz *vigyorog, fészkelődik*
Nina: Oké, nem hagyom, hogy elaludj *elmosolyodik, a hajával játszik*
James: De azért nem kell brutális módszereket alkalmazni. Semmi víz, csiklandozó bűbáj vagy hangos dudaszó… Mindtől szívinfarktust kapnék, aztán mit csinálnál nélkülem? *lassan becsukja a szemét* Anya játszott régen a hajammal lefekvéskor. Azt szerettem…
Nina: Pedig egyik sem rossz módszer *vigyorog* Hát nyugisabb lenne az életem, de unalmasabb is, gondolom. *tovább babrál a hajával*
James: Na! A te életedbe aztán egyáltalán nem zavarok be. Jó mondjuk most igen… de amúgy nem zavarok sok vizet.
Nina: Lehet többet kéne belezavarnod. Nem hiszem, hogy zavarna, ahogy most sem zavar *elmosolyodik*
James: Lily nem örülne, ha jóban lennénk… Még elvennélek tőle… *szeme még mindig csukva*
Nina: Nem hiszem, hogy baja lenne vele. Ő a legjobb barátnőm, és attól, hogy jóban vagyok veled, ez még nem változik.
James: De akkor ahelyett, hogy vele töltenél időt velem lennél… Az meg nem tetszene neki *ásít*
Nina: Neki is vannak más barátai rajtam kívül, nekem is vannak. Szóval akkor csak miatta nem zavarsz sok vizet az életemben? *tovább játszik a hajával*
James: Ő a húgom, nem csupán egy csak… fontos tényező… *oldalba böki*
Nina: Nem is úgy gondoltam… khm, mindegy, nem fontos. Héé, ne böködj, mert megcsikizlek Potter *nevet*
James: Úgy sem mersz, Holloway!
Nina: Nem merlek? Miért ne mernélek?
James: Nem mersz, gyáva vagy, félsz a következményektől. Egy gyáva Griffendéles!
Nina: Jaj, milyen következmények? Mozdulni sem bírsz, de ha ennyire biztos vagy a dolgodban *elkezdi csikizni a hasát*
James: Ne, hagyd abba, mit csinálsz?! *ficánkol rúgkapál, röhög, majd leperdül a földre* Auh! Már megint… Asszem lent maradok, innen lejjebb nem tudok esni.
Nina: *ijedten nézi* Úristen, jól vagy? *leül mellé* Bocsi, nem gondoltam volna, hogy leesel *angyali arc*
James: Kis gonosz. A Mardekárban lenne a helyed *csikizni kezdi, lerántja a földre, birkózik vele, röhög*
Nina: Nem is, csak bátor voltam. Hééé! *most már ő fekszik a földön* Ne már, engedj el, nem csikiztelek ilyen sokat… Jaaaaaaames *nevet, nem bírja abbahagyni*
James: Mert a szenvedőbe nem rúgunk bele még kettőt, de te mégis megtetted ez a büntetés! *röhög, lassan egész testsúlyával Ninán fekszik*
Nina: De te nem szenvedsz, jó kedved van, mindent viccesnek látsz. A szenvedés máshogy néz ki. *nevet*
James: Kínomban röhögök! És te nem is aggódsz értem! Gonosz vagy Holloway, nagyon-nagyon gonosz!! *röhög, közben elfáradt, konkrétan fekszik Ninán
Nina: Dehogynem aggódom, szétaggódom magam miattad, például a kviddics meccseken, látod, nem is vagyok gonosz.
James: Aggódsz, hogy előbb fogom meg a cikesz, mint Malfoy, mi? Kis beépített mardekáros vagy, valld be Nina, már ha ez a valódi neved! *vigyorog*
Nina: Aggódok, mert néha olyan mutatványaid vannak a seprűn, amiket sokan nem élnének túl, és te is gyakran megsérülsz. Nem vagyok Mardekáros! Különben meg össze fogsz nyomni, mert nehéz vagy, mássz le rólam *nevet*
James: Nem vagyok nehéz! Egy vékony, jó kiállású fogó srác vagyok, akinek a foglya vagy, ha!
Nina: Még jó, hogy nehéz vagy. Ha elfelejtetted volna, két évvel fiatalabb vagyok, ami fura, mert te kislányozol le mindig.
James: Igaz. Nem illendő ez a helyzet, hogy egy ilyen kislányon fekszem *legördül róla, most a hátán fekszik*
Nina: *ő fekszik Jamesre* Na, így már jobb, végre puhán fekszem, nem a földön *vigyorog*
James: Segítség, egy mardekáros meg akar ölni! Segítség! Maghal a fogótok! Valaki! Segítsgé! *kiabál, közben vigyorog*
Nina: *kezét a szájára teszi* Megígérem, hogy nem öllek meg, ha csendben maradsz és nem kiabálsz, oké? *komoly arckifejezés egy apró mosollyal*
James: Zsarol! Azta! A kis Ninácska megzsarolja a nagy James Pottert! És mit akarsz még tőlem? Énekeljek, táncoljak, írjam meg a házidat? Esetleg szex rabszolgát csinálsz belőlem?
Nina: Mit akarok? Mit is akarok… Mondjuk, többször belezavarhatnál az életembe. Na, mit szólsz? *lemászik róla, leül mellé*
James: Jó, majd minden reggel rád öntöm a reggelidet. Áll az alku? *jobb kezét nyújtja, még mindig fekszik*
Nina: Azért ennyire nem kell zavarni *mosolyog és megfogja a kezét* Áll az alku.
James: Jó, akkor most aludjunk *becsukja a szemét, két kezét a hasán összekulcsolja*
Nina: Sajnálom, de én biztos nem alszom itt a foldon, megyek a szobámba *fel áll*
James: És itt hagysz engem mindenféle takaró nélkül? Hideg van..fázom.. takarj be mami!
Nina: Van egy nagyon vad ötletem. Mi lenne, ha te is felmennél a szobádba? *fentről figyeli a fiút*
James: Oda? Fel? A lépcsőn? Én? Most, Elment az eszed?! Felállni nem bírok, nem, hogy felmenni oda!
Nina: *sóhajt, majd lehajol hozzá* Szerencséd van, hogy a lányok bemehetnek a fiúkhoz. Na, gyere… *segítene neki felállni*
James: Nem akarom!! *nyafog, nem mozdul*
Nina: De itt nem maradhatsz egyedül James, főleg nem a földön *letérdel mellé*
James: Már miért ne maradhatnék? Ki tiltja ezt?
Nina: Senki, csak ha itt maradsz, akkor sokkal rosszabb reggeled lesz, mint az ágyba mennél *megint a haját babrálja*
James: Itt is alszom, ott is alszom. Csak egy takaró kéne. Kötsz nekem egyet gyorsan? *egyre laposabbakat pislog*
Nina: *egy accioval/invitoval oda hív egy takarót a klubhelység másik részéből és betakarja vele* Akkor jó éjt James *puszit ad a homlokára*
James: Óóó… és egy párna is jól jönne *csukott szemmel vigyorog*
Nina: *odahív egy párnát is* Még valamit mr. Potter? *mosolyog*
James: Azt hiszem, most már remekül vagyok. Remélem senki nem fog rám lépni reggel…
Nina: Nem fog, ígérem. Jó éjt James *feláll, körbe megy és visszafekszik a kanapéra, amit James mellett van. Hisz megígérte neki…*
James: Jó éjt Nina! *újabb röhögő görcsbe kezd, de aztán szépen lassan elnémul*
Nina: Bolond *elvigyorodik, de nemsokára ő is elalszik*
.
.
Játszotta: Roxy&Lory
7 tags
Csinálj valamit anyáddal!
James: Bocsánat? Miért kérjek bocsánatot? Mert meg kellett ideiglenesen vakulnom ahhoz, hogy Nina végre megcsókoljon? Vagy, mert nem hagytál nekünk nyugtot emiatt az elmúlt hónapokban? Neked kéne bocsánatot kérned, hogy nem hoztál minket előbb össze *önelégült vigyort ereszt meg*
Nina: Attól hogy igazad lett még nem kell bocsánatot kérnünk. Inkább örülj, hogy igazad lett. *elmosolyodik az első csók hallatán* legalább valamire jó volt *átöleli Jamest* Am, biztos jó ötlet hogy hozzátok menjek karácsonyra?
Lily: Cöh, hát lehet jobb volt nekem, míg külön voltatok... addig mind a ketten jó fejek voltatok és többet foglalkoztatok velem is *vállat von, majd folytatja* Anya nem tuti, hogy örülni fog...
James: Eddig külön kaptál minket, most egy dózisban jövünk. különben is végzek idén a Roxfortban. akkor megint csak a tiéd lesz Nina. De addig bírd ki húgi *puszit nyom Nina fejére* Anyával meg ne foglalkozz. Örüljön, hogy van végre egy komoly barátnőm *vigyor*
Nina: Most is sokat foglalkozunk veled *kinyújtja rá a nyelvét* Jövőre te leszel a legfontosabb Potter nekem az iskolában *kedves mosoly* Könnyű mondani, szerintem úgy van vele, hogy inkább ne legyen barátnőd, mint hogy én...
Lily: Jajj, de repesek, hogy kettő helyett egyet kaptam *bánatosan bámulok a földre, majd ismét rájuk pillantok* hát, nem tudom, hogy fogom bírni, ha egész évben ilyen kibírhatatlanok lesztek... *elhúzom a szám, és tüntetően nem nézek senkire sem* Na, kíváncsi leszek én anyára, majd apa lenyugtatja... Gondolom
James: Most mi a baj? Édes egy páros vagyunk, a Roxfort álompárja, kis cukorborsók *gügyög* Látod, még csak nem is csókolózunk előtted. örülj! És apa meg... ha rólam van szó a lényeg, hogy ellentétes véleményen legyünk. Mindegy, hogy mit gondol valójában. De Lily barátnőjeként elfogadtak nem? Legrosszabb esetben visszaavanzsálsz azzá *vigyorok Ninára*
Nina: Jaj ezeket ne használd, eleget hallom őket a suliban, meg olvasom az iskola újságban. Mi vagyunk a pletyka rovat főtémája minden héten. Pedig nyugodtan megtehetnénk, de nem akarjuk, hogy kellemetlenül érezd magad *édesen mosolyog a kicsi Potterre* Lily barátnőjeként se bírt nagyon... vissza? Ezzel most mire is célzol? *felhúzza a szemöldökét*
Lily: Hát, nekem aztán édes mindegy, mit csináltok, csak ha anya megengedi, hogy nálunk maradj a szünetbe... ami azért necces... Akkor légyszi ne legyetek hangosan, egymás mellett van a szobánk James-el! *összefonom a kezeim a mellkasom előtt, és a lábaimmal idegesen dobolok* ott vagyunk már?
James: Nem fogja megengedni. Se anya, se apa... Mondjuk egy estére talán. És Lily... köhöm... Nem terveztem a szexuális életemet megvitatni veled. Majd ti kettesben megbeszélitek ezt Ninával, én meg nem akarok tudni belőle egy szót se *zavarba jön, ő is azt nézi, hol járnak már* Már mindjárt. Lehet, készülődni kéne a leszálláshoz.
Nina: Ha engednék is, szerintem akkor Lilyvel kellene aludnom és nem mehetnék Jameshez aludni *elkezdi összeszedni a cuccait* Nem hiszem, hogy Lily kíváncsi lenne rá, hisz a testvére vagy *vigyor, nem mutatja nagyon ki, de komolyan fél*
Lily: Na igen, bár még mindig attól tartok, hogy nem nagyon tolerálják majd, hogy egy majdnem húgod korú lányt viszel haza bemutatni, tudod milyen anya... De hát ez nem az én dolgom, én jó kislány vagyok *vigyorog* Azt hiszem lassan meg is érkeztünk, menjetek csak előre, titeket lássanak meg anyuék, kíváncsi leszek az arcukra *fojtott nevetés*
James: Na, akkor gyorsan összedobok egy Százfülé főzetet. Lily ide adnád az egyik hajszáladat? Akkor egy szobában aludhatunk *ő is elkezd pakolászni* Nem a korával lesz a gond... Hanem az anyukájával, már bocsi Nina. De gondolom te is ismered a szüleink történetét *szemet forgat* Te meg ne röhögj Lily, mert kétszeresen kapod vissza! *fenyeget, majd megfogja Nina kezét, bátorító mosoly és színpad!*
Nina: Haha, James meg az ötletei *nevetve pakol* Bár ha előbb gondoltunk volna rá... Semmi gond, ismerem a történetet és tisztában vagyok a helyzettel. Rosszabb, mint egy brazil szappanopera *sóhajt* Nem lesz könnyű, de kibírom valahogy *megszorítja James kezét és lemennek a vonatról*
Lily: Hát igen, nem elég, hogy ott volt anyukád és apa, még ott volt az a Michael fiú, anya mesélte, hogy egy nappal az után, hogy szakítottak, már... szóval tudod, a te anyukáddal vigasztalódott. De eszem ágában sincs nevetni! * a szám a kezem elé tartom, majd előre tessékelem őket, jelezve, hogy megálltunk, és éppen itt az ideje leszállni* Sok sikert, fiatalok! *továbbra is nevetek, de már meg sem próbálom visszafojtani*
Harry: James szállt le legelőször, jól látom? Csak nem beteg, hogy így siet haza? Itt valami nincs rendben... Ideje felkészülni a legrosszabbra drágám *aggódó tekintettel indul az érkező diákság felé*
Ginny: Mindig túlaggódod a dolgokat, Harry, azt hiszem ez a vonás sosem fog eltűnni belőled... Na de reméljük csak vaklárma, és ennyire hiányoztunk neki *csillogó szemekkel várja, hogy magához ölelhesse gyerekeit*
James: Jönnek... *vár, rémül, vihar előtti csendet sejt*
Ginny: Látom már... az ugye mögötte nem Cho lánya? *összeszűkült szemekkel mered előre*
Harry: Nina? De, ő az. Tudod Lily barátnője, gondolom együtt utaztak, kedves lány. *mosolyog, egyelőre optimista*
Ginny: Fogalmam sincsen, hogy hogy hívják, Lily csomagjaiban láttam egy közös képet múltkor róluk... *próbál mosolyt erőltetni az arcára*
Nina: *meglátja a Potter házaspárt, a gyomra összeszűkül, és fogja James kezét, ami egy picit megnyugtatja* Meglátott és pont az a kifejezés van az arcán, amit vártam... *súgja oda Jamesnek*
James: Még csak azt látták, hogy együtt szálltunk le. Túl messze vannak, nem tudják még *rázza a fejét, egyre jobban aggódik*
Nina: James? Mi lenne, ha továbbra is csak Lily barátnője lennék? *kérdezi tőle csendben, de nem mer rá nézni... közben figyeli Ginnyt, aki még mindig elég furán figyeli őket*
Lily: Jajj, ne butáskodjatok már, egyszerűen csak gyertek oda *karon ragadja Ninát, és megindul a szülei felé*
James: *elengedi Nina kezét, hagyja, hogy húga vigye* Taktikát váltunk. Bízd rám *kacsint mosolyogva, majd ráérősen utánuk sétál*
Lily: Anya, apa, ő itt Nina, a legjobb barátnőm... James-t pedig azt hiszem, nem kell bemutatnom *kislányosan felnevet, majd maga elé tolja a sokat emlegetett barátnőt*
James: Jó napot, James Sirius Potter vagyok. Örvendek a találkozásnak, Lily már sokat mesélt önökről!
Harry: Szia Nina, örülök, hogy végre megismerhetlek. James... *sokat mondó hangsúllyal ejti fia nevét, Ninára kedvesen mosolyog*
Nina: *nagyon hálás nekik, hogy segíteni próbálnak* Khm, jó napot, örülök, hogy megismerhetem önöket *előveszi a legkedvesebb mosolyát*
Ginny: Szervusz kincsem! *veti oda gyorsan, majd rögtön megöleli lányát, aztán Jamest is* Albus merre van? Megint elszakadtatok tőle? *dühösen ráncolja a homlokát*
James: Mint mindig az idióta mardekárosokkal lóg. Mi meg mind menő griffendélesek vagyunk ugyebár *büszke*
Albus: *éppen feléjük sétál egyedül, a mardekárosok nélkül* Sziasztok *köszön a csoportnak*
Ginny: De ezt lehetőleg ne éreztesd majd a testvéreddel is, James! *már meg is pillantja Albust, és örül, hogy nem kell tovább foglalkoznia az olyan problémákkal, mintsem mit keres James oldalán pont Cho lánya* Albus, kincsem! *már ölelésre készen tárja is szét a karját*
James: Mindenki kincsem, csak én nem. Jellemző *játssza a sértődötted*
Albus: *átöleli az anyukáját* Megyünk már, vagy itt fogtok ismerkedni?
James: Látjátok? Átvette a mardisok stílusát! Totál zöld lett! *ujjal mutogat az öccsére*
Albus: Nem is lettem zöld, még mindig emberi színem van, nem vagyok ufó.
Ginny: James, fiam, hagyd abba Albus gúnyolását, mert mindjárt kapsz egy csiklandozó bűbájt * feleli morcosan, és teljesen komor arccal*
Harry: James, viselkedj. Vendégünk van *bök fejéve Nina felé*
James: Nina már megszokta, pont ilyennek szeret! *vigyorog*
Ginny: Vendég? Meddig is akar nálunk maradni ez a.... vendég? *homlokráncol* Lily szobája talán túl kicsi kettejüknek...
Lily: nyugi anya, nem lesz gond, elég nagy ágyam van, elférünk *mosolyogva legyint, és küld egy biztató mosolyt a testvére felé, majd odasúgja* Jössz nekem eggyel...
Nina: Nem leszek sokáig, mert a szüleimmel megyünk nyaralni *mondja mosolyogva*
Harry. Nyaralni? Mármint telelni nem? *kuncog* Hova utaztok? *igyekszik barátságos lenni*
Nina: Igen, csak azért jött, mert valami meleg helyre megyünk, de nem mondták el, mert meglepetés *válaszol Harrynek*
James: Meleg helyre? Vigyétek Albust is *vigyorok*
Harry: *észrevétlenül tarkón vágja*
James: Héé!
Albus: Pontosan, adjatok neki, mindig ezt csinálja velem *vigyorog közben*
Ginny: *karon ragadja Albust, és elindul vele, megunva az ingyen szappanoperát, amit itt rendeznek* Mehetünk? *pillant hátra a válla mögül*
James: Menjünk, menjünk! *csatlakozik az anyjához*
Lily: A melegségről te is tudnál mesélni, James... gyanús nekem ez a Cikesz *sunyin röhög*
Harry: Cikesz? Ne! Azt hittem már kinőttetek ebből a marhaságból... Lily, Albus. Rátok bízom a bátyátokat, vigyázzatok rá. Nina, ha van időd, energiád akkor rád is számíthatok?
Nina: Persze Mr. Potter, vigyázok rá, hogy ne csináljon hülyeségeket *mosolyog*
Lily: * ő is követi a többieket, és közben az elégedett mosoly az arcán jelzi, hogy örül apja szavainak, melyeket James-hez intézett* Majd én vigyázok rá, apa, tudod, mindig én voltam a legjobb hármunk közül *önelégült vigyor*
Nina: *elindul velük* Juj Lily te vagy a kis Potter angyalka *vigyorog rá útközben*
Lily: miért, tán nem? hozzájuk képest én egy szent vagyok *feleli nagy büszkén*
Ginny: Lily, ne légy ennyire önelégült... *koppint az orrára, de inkább csak azért, hogy a Lily-Nina közötti beszélgetésnek véget vessen*
James: Anya, ma feltűnően ideges vagy. Mi a baj? Molly nagyi látogatóba jön? *húzz anyja idegeit*
Ginny: Nem, csak egész nap az érkezésetekre készültem...erre...erre... *inkább nem is válaszol, mielőtt valami olyat mondana, amit még ő is megbán*
Harry: Erre kaptunk plusz egy kedves, bájos lányt is. Ne aggódj szívem, elég lesz a vacsora, amit főztél. James, majd fele adagot eszik *most már ő is vigyorog, próbálja menteni a menthetőt*
Ginny: Hogy mekkora mázlink van... *mormogja az orra alatt*
Nina: *gondolkodik hogy meg e szólaljon ebben a helyzetben, de mivel ő egy igazi Griffendéles...* Mrs Potter, ha zavarok, komolyan elég csak mondani, és szólok anyunak, hogy jöjjenek értem. Nem akartam bele zavarni a tervekbe... *hangja magabiztos*
Ginny: Áh, ugyan, nem zavarsz *nyel egyet* maradj csak, ameddig szeretnél... *előre siet, mielőtt még visszavonná szavait, és azzal a lendülettel magával sodorja Harryt is*
Harry: Héhé! Mi a baj Ginny? Rád se ismerek. Miért vagy ilyen ellenséges Ninával? *tarkóját vakargatja*
Ginny: ennyire nem érted? *tüntetően rá sem néz* hát nem mondtam még, hogy Cho lánya?
Harry: Cho lánya. Vagyis Cho férjnél van, megtalálta a párját, gyerekei vannak. Nem jelent fenyegetést. Lily egyik barátnője, nem beházasodni készül a családba!
Ginny: Jah, mert talán te elfelejtetted, mi történt régen... Először te, aztán Michael.... ezek mind egyformák. De én nem kezeskedem érte, James így is mindig sántikál valamiben, egy nyugodt lányt képzeltem el mellé. De a te fiad is... Nézd már meg, hogy néznek egymásra! Lily eddig sosem hozta haza, nem furcsállod?
Harry: Ne legyél paranoiás. Az mindig is az én tisztem volt a családban. Az én fiam is, sosem volt még komoly barátnője, sosem hozott haza senkit a szünetre. Lily társaságiabb, kevésbé érzi kínosnak a családját, mint a fiúk tennék. Túlbonyolítod. Nyugodj meg *nyugtató puszit ad felesége arcára*
Ginny: De ha véletlenül itt teherbe ejti nekem *teljesen elsápad* Végig a nyomukban leszek! *elszánt tekintettel siet előre tovább*
Harry: Nők! Ha eszed van fiam, nem nősülsz meg *mosolyog*
James: Ez marha nagy poén lesz *vigyorog a lányokra*
Nina: *ő azonban egy kicsit lemarad a többiek mögött. Nem gondolta volna, hogy ennyire fogja bántani a dolog, de hát mégis csak a szerelme anyukájáról van szó, és nem esik jól neki*
James: Nina, Lily, gyertek már! *sürgeti őket, hallani akarja a szülők beszélgetését*
Lily: Nyugi van, nem sietünk szerintem sehová, inkább hagyd, hogy apa lenyugtassa anyát, addig jobb hátul maradni!
James: Nyugtassa, nyugtassa. Ha nem nyugtatja úgy viccesebb, de érdekesebb, ha halljuk, hogy mit beszélnek. Azt hiszik a barátnőd. Majd ha ezt befogadták, akkor mondjuk el a teljes igazságot nekik.
Ginny: *dühösen grimaszol férje felé, és lassít, egészen addig, míg be nem éri lányát. most azt ragadja karon, és magával hurcolja előre* Ugye van ezek között valami?
Lily: Nyugi, anya! Majd mindent időben! Amúgy is, nyugodj már meg egy percre... mindenki engem néz! *durcásan odébb tolat, miután sikerült kijutnia anyja karjai közül*
Nina: James... nem hiszem, hogy el kéne nekik mondani. Így se vannak oda értem és ez meg csak rontana a helyzeten.
James: Nina... Egyszer úgyis meg tudják. Nem jobb előbb túl lenni rajta? De ha nem akarod... *elszontyolodik*
Nina: Akarom, nem is tudod mennyire, de... anyukád nem bír, nem szeretnék közétek kerülni, vagy hogy miattam veszekedjetek. *a többnyire magabiztos lány most eltűnik. Ez a helyzet tényleg nagy hatással van rá*
Harry: Lily, gyere csak ide! *magához inti a lányát*
Lily: Ezt nem hiszem el... *sóhajt* Mi van apa, te is arra vagy kíváncsi, hogy járnak-e ezek ketten? Nem vagyok információs csomópont, oké?!
Harry: Mi? Anyád ezt találta ki? Remek. Én csak szeretném, ha az egész családod kimentenéd valahogy ebből a helyzetből... Szegény Nina. Sajnálom, hogy ezt kell átélnie *fejét rázza*
Lily: megmenteni? Oh, te jó ég, a legkisebb gyerek mentse meg a családot? *kérdően pillant apjára* Mindig is te voltál híres a problémamegoldó készségedről, anyával meg én nem tudok mit kezdeni, nem az én hibám, hogy ilyen... Biztos te húztad fel otthon, vagy valami...
Harry: Mindig a legkisebb gyerek győz a mesékben is. Hát, gyerünk kislányom, légy igazi Potter. Mondj valami szépet Ninának, vagy legalább tereld el a figyelmét anyátok viselkedéséről. Én meg mindjárt ráküldöm Albust anyára, hogy lefoglalja az élménybeszámolóival. Albus? *próbál megoldást találni*
Albus: *felnéz, mikor meghallja a nevét* Igen apa? *oda megy hozzá*
Harry: Te, mint értelmesebbik fiam... *torkot köszörül* Csinálj valamit anyáddal!
Albus: Mit csináljak anyával? Az hogy nem kedveli Ninát, nem tudom kitörölni belőle *úúú de szókimondó srác*
Harry: Okos nagyfiú vagy, találj ki valamit, mesélj valami csúnya, gonosz, rideg mardekáros történetet, amin kiaggódja magát és szörnyülködik rajta egy sort. Ha nem volt semmi ilyen, akkor használd a fantáziádat. Hess, hess!
Lily: Szóval Nina.... Anya apa miatt ideges, mert mostanában gondjaik vannak az ágyban.... *szúrós tekintettel néz apjára, de ő akarta, hogy terelje el a lány figyelmét, hát tessék... *
James: Lily, fúj! Ez az, amit soha, soha de soha nem akarsz elképzelni! Fúj!!!!
Lily: *belekönyököl a bordái közé* Nyugi, legalább nem foglalkozik azzal, hogy anya netán rá mérges-e, ezt így kell szépen csinálni.
Nina: Khm, Lily, nem hiszem, hogy ez rám tartozna... *átfésüli a haját az ujjaival*
Lily: Jól van, én csak segíteni akartam... Jobb lett volna, ha azt mondom, anya utál? *dühösen kivágtat, és előre szalad, elhagyva a családját, ahol mindenki csak terrorizálja ma*
James: Lehet jobb lett volna kastélyban maradni a szünetre * morogja az orra alatt*
Albus: Oké oké *most az anyjához sétál* Szia, mondtam már, mi történt az egyik este a klubhelyiségben?
Ginny: Nem, mivel még a leveleimre sem voltál hajlandó válaszolni, Albus *vonásai azonban meglágyulnak, komolyan azt hiszi, hogy a fia mesélni akar neki valamit* Mi történt?
Albus: Bocsánat, de a sok tanulás, meg edzés között nincs sok időm... Na, pár napja az egyik hetedikes seprűvel repkedett a helyiségben, de előtte volt buli ahol sokat ivott, és képzeld, egyenesen a falnak ment *a hangjában ott van az izgatottság, annak ellenére, hogy csak kitalált sztori*
Ginny: És ebben mi a hírértékű, fiam? Szerencsétlen fiú, miféle tanárjaitok vannak nektek ott, hogy hagyják, hogy berúgjanak a diákok? azt hiszem érik egy elbeszélgetés a mélyen tisztelt igazgatóval... *hüledezik, miközben szemével Albus arcát vizslatja, mintha csak azt nézné, neki is van-e valami sérülése*
Albus: Szerintem pedig megérdemelte, legalább megtanulta a leckét és nem is lett olyan nagy baja.
Ginny: De akkor is a vezetőség hibája, hogy ilyenek történnek... Bezzeg mikor még Albus volt az igazgató! *itt fiára mosolyog, nyilván, mert ő viselheti a régi igazgató nevét*
Albus: Igen, lehet jobban oda kéne figyelniük. *ő is mosolyog* Büszke is vagyok a nevemre *tovább sétál Ginny mellett*
Ginny: Azért remélem te is a testvéreid azért felelősségteljesebben viselkedtek *kezeit vállára rakja, mintha csak ezzel meg tudná óvni őt mindenféle bajtól*
Albus: Próbálom elkerülni a bajt, és jó is vagyok benne, nem szeretném széttört fejjel végezni...
Nina: Lily, várj *utána fut, majd megállítja* Nem úgy gondoltam. Tudod, hogy nagyon hálás vagyok, hogy segíteni próbálsz és imádlak érte *átöleli a lányt*
Lily: Rendben, csak tudod James is , apa is, anya is tőlem vár magyarázatot mindenre... Mondjátok meg nekik, nem szólhatnak bele! *visszaölel, és már koránt sem olyan dühös, mint fél perccel ezelőtt*
Nina: Sajnálom Lily, hogy minden rajtad meg keresztül. Az a baj, hogy szólhatnak. James a fia és *sóhajt* nem akarom, hogy miattam legyen a veszekedés.
Lily: Ugyan, igazán nem a te hibád, vannak kapcsolatok, amik kicsit bonyolultabban indulnak, de attól még nincsenek halálra ítélve *kacsint rá, majd ismét arcára erőlteti a mindig ott díszelgő vidám kis mosolyt*
Nina: Köszönöm Lily, igazi barát vagy *újra röviden megöleli, majd elengedi*
Lily: Mondom, hogy nincs mit! *nevet vissza, majd felé fordul* de ölelgess csak nyugodtan, így legalább anya is beveszi, hogy csak miattam jöttél!
Nina: De van.. óó nem is rossz ötlet. *tovább ölelgeti a lányt*
Harry: *most Jamest veszi célba* Hogy hogy a húgod idén hozta haza Ninát először? És miért nem szólt levélben?
James: Ööö.... hááát... Az utolsó pillanatban jött az ötlet, de egyikünk baglya sem volt olyan állapotban, hogy írhassunk. De nagyon kedves lány, ha anya nem tudná, hogy Cho Chang lánya, akkor nagyon megszeretné. Igazán jó barátok Lilyvel *próbálja visszafogni az érzéseket a hangjában*
Harry: Ühüm…
James: Látod, folyton ölelgetik egymást. Meg mindig megy a lányos szöveg... Ide fele a vonaton elgondolkodtam, hogy átülök inkább az egyik mardekáros kocsiba, csak ne kelljen őket hallgatnom. De hát mégiscsak a húgom, nem hagyhattam magára. Ugye milyen jó testvér vagyok apa? *vigyorog*
Harry: Persze, a legjobb. Na, itt a kocsi... *tágító bűbáj* beszállás!
Nina: *elengedi Lilyt és beszáll az autóba, abban reménykedve, James mellé kerül*
Ginny: Gyerünk-gyerünk, beszállás, mert teljesen kihűl az étel! Így is túl sok időt töltöttünk el már el itt... *előre tessékeli a fiatalokat, és csak aztán száll be*
Lily: *ő is beszáll, legbelülre, hogy aztán Nina középre kerülhessen, egyenesen James mellé. mert egy angyal... *
Albus: *mint mindenki más, ő is helyet foglal a kocsiban*
James: Na, sziasztok, boldog karácsonyt! Én megyek is vissza a vonattal a Roxfortba, csak gondoltam, legalább lássuk egymás így az ünnepekkor *kint marad, nem száll be*
Ginny: *hüledezve pislog a fiára, vállon ragadja, úgy taszítja be egyenesen Nina mellé. De most nem is érdekli, hogy ki mellett foglal helyet, a cél, hogy bent legyen* Nagyon vicces vagy fiam! Mondtam drágám, hogy rossz hatással van rá az a Chal fiú... mert hogy biztos nem Louis a bűnbak *itt Harry-re sandít*
Harry: Mindig is ilyen volt és ilyen is marad... Első verzió. Hibásra sikeredett *vigyorog*
James: *fintorog*
Harry: Na, ha mindenki bent van, akkor indulás *gáz ad*
Autó: *halad*
Ginny: De aztán javítottunk a technikánkon* súgja oda, majd rögtön bele is pirul, attól félve, hogy bármelyik gyerek meghallotta*
Nina: *már néhány perce mennek, mikor kezével a háta mögött megkeresi James kezét és összefonja az ujjait az ő ujjaival*
James: *egy pillanatra fogja Nina kezét, de aztán kapcsol és elkapja* Ne haragudj *tátogja némán. Kezd kétségbeesni, hogy hova vezet ez az egész*
Harry: Lily drágám, mesélj milyen volt eddig a Roxfortban? Hogy van Neville?
Lily: Ne-ne-neville? Öhm... jó-jól... gondolom *hebegi szórakozottan, majd vesz egy mély levegőt, és folytatja* Miért tőlem kérded? *gyanakvó pillantást vet James-re, nem-e a fiú mondott valamit... *
Nina: *figyeli a fiút, majd elmosolyodik* Semmi baj *visszatátog. Fogalma sincs, meddig fogja ezt bírni, semmi érintés, semmi csók, semmi... semmi*
Harry: Mert te vagy az egyetlen megbízható gyerekem, azért tőled.
Lily: Ja, pe-persze, mi más oka lett volna *zavartan vigyorog*
Albus: Hééé, én miért nem vagyok megbízható?
James: Mert zöld vagy. Pont *vigyor*
Albus: *csak szemforgatás és tovább figyel ki az ablakon. Már nem veszi magára ezeket a mardekáros megjegyzéseket*
James: Mesélj Lily a külön óráidról, amiket Neville csak neked tart!
Lily: Miféle külön órák? *csattan fel, és vet egy dühös pillantást a testvérére* Nem is tart nekem külön órákat, az csak korrepetáció, tudod, hogy Kiváló eredményt szeretnék az RBF vizsgáimon gyógynövénytanból! Szemét...* sziszegi a fogai között*
Nina: *gyengéden oldalba böki Jamest* Hagyjad már békén.... *komoly az arca, de csak hülyül*
Lily: Ez az, hagyj békén.... *kezeit összefonja mellkasa előtt, és egyre lejjebb süllyed az ülésén*
James: Én csak szeretném, ha anyáék is tudnák, hogy Lily milyen szorgalmas kis griffendéles. Mi ezzel a baj? *vigyorog tovább, így maradt*
Harry: Kincsem, ezt nem kell szégyellned. Nagyon büszkék vagyunk rád, hogy ilyen okos és szorgalmas vagy!
Lily: Oh, igen? Akkor én nekem is vannak bizonyos információim, tudod, olyanok, amiket anyuéknak tudnia kellene... Vond vissza, Jimbo! És köszönöm apa, nem is szégyellem...csak tudod... *fájdalmas sóhaj*
Nina: *Lilyre néz, abban reménykedve nem azt mondja el, amire ő gondol*
James: Mit vonjak vissza, hogy büszke vagyok rá, hogy ilyen okos, tehetséges, kiegyensúlyozott húgom van? Hát ha ezt szeretnéd! És nem vagyok Jimbo... *durc*
James: Különben meg nem csak engem szúrnál hátba vele *sziszegi még utólag Lilynek*
Lily: Ha te így, én is így. Amíg rendesen viselkedsz, én is úgy fogok. *mézes-mázos szavait vészjóslóan elhúzza * Ugyan, nincs mit visszavonnod, Longbottom tanár úr azért foglalkozik ennyit velem, mert a család barátja, természetesen!
Harry: Végülis, Jamiet is átrugdosta valahogy minden évben...
James: Jamie se vagyok.... James! Annyira nem bonyolult... *szemet forgat* Ha így folytatjátok elköltözöm, Holloway leszek. Megyek Cho-ékhoz lakni.
Nina: *James kijelentése után kicsit félve várja Ginny válaszát...*
Ginny: *fájdalmasan szisszen fel a Cho név hallatára* Mit is mondtál, édes fiam?
James: Hogy elköltözöm. Holloway-éknél biztos van hely. Nina bátyjával amúgy is jóban vagyok.. Csak befogadnak *pofátlanul laza maradt*
Nina: Ez nem olyan jó ötlet, mert akkor a testvérem lennél, és akkor fura lenne... *miközben beszél, rájön, hogy ez már úgy sem lehet rosszabb és Ginny felé fordulva beszél tovább* Szeretem a fiát *és kint van, nem is volt olyan nehéz, már csak a következményekkel kell számolni*
.
.
Játszotta: Nia & Lory & Roxy
6 tags
Harry és Ginny valódi énje
Harry: na, gyere ide édesem, most nem látnak a gyerekek!
Ginny: Na de Harry! Fiatalkorodban sármosabb voltál.
Harry: Ja, akkor elérhetetlen voltam, csak Voldemortot hajkurásztam, szinte már szerelmes hévvel.
Ginny: Meg Chot is hajkurásztad… Jut eszembe Cho, még a lányát is idehordja a fiad.
Harry: Az én fiam? A te fiad, te szülted!
Ginny: De nem egymagam csináltam! Mi ütött beléd, Harry?
Harry: Lehet nem is tőlem van… Túl jülye ahhoz, hogy az én fiam legyen.
James: Na! *duzzog*
Ginny: Te túl sok sütőtöklevet ittál, drágám *szalad a lázmérőért nagy fontoskodón*
Lily: Hogy mondhatsz ilyet apaaa?!
Harry: Látod, Lily az én lányom. Kedves, okos, szép, tö-ké-le-tes. Albus is, kissé külön, megfontolt, egyedi gondolkodású. De James… Ő bolond, hülye, mint a legtöbb Weasley. A te véred drágám.
Ginny: A kis Lily, azért kedves, okos és szép meg tök-é-le-tes, mert rám ütött. Albus szerintem egyikünkké se, nem tudom, hol szedted össze, de hogy nem belőlem jot ki, az is biztos. James meg… hát ő a nagyapjára ütött, ez nem jutott eszedbe?
Harry: Ja, Albus nem az igazi. Kirakjuk? Én is túléltem szülők nélkül, valamelyik tesódra rásózzuk. Percyéknek mondjuk?
Ginny: Hát igen, én már csak tudom, milyen a szülők fojtó szeretete, igazad lehet. De akkor szerintem küldjük a Szent Mungóba, mondjuk, hogy kattant kicsit. Na, na?
Harry: Nem is kicsit. Azt mondjuk, hogy az a rögeszméje, hogy Potter kölyök és Albusnak hívatja magát, mert azt hiszi olyan nagy varázsló, mint Dumledore. Ez pont elég érv.
Ginny: Hát okosabb vagy, mint hittem drágám. Szerintem abban is Dumledore-ra ütött,… hogy tudod… nem éppen a nőket szereti.
Harry: Hmm… hmm… igaz. Túl sok időt tölt a Malfoy gyerekkel is nem? Meg különben is mardekáros brr… kiráz a hideg. Tagadjuk ki! *hozza a papírt, hogy megírja, hogy lemond róla* Akkor kérlek írd alá itt, itt és itt *mutatja*
Ginny: Nem kell többszört mondanod, Albus post! *aláírja szépen mindenhol és elégedett mosoly ül ki az arcára* Megyek, összecsomagolok neki.
Harry: Na, egy gyerekkel kevesebb, annyival is kevesebb a nyűg. James már nagykorú… őt is kirakhatjuk. Marad Lily, de őt meg szeretjük.
Ginny: Hát igen, kellett neked ennyi gyereket csinálnod apjuk. Mondtam én, hogy óvatosan!
Harry: De lányt akartunk! Hát harmadjára jot össze… Ez van.
.
.
Játszotta: Nia&Lory
Egy játék
James: Ninácska!
Nina: Ne hívj így!
Lily: Jimbo...
James: Kuss!
